9-es forma
Soha semmi nem állítja le
Ezeket a gondolatokat,
És a hozzájuk kapcsolódó fájdalmat.
Néha azon tűnődöm,
Miért történik ez.
Semmit sem tehetek,
Ami elvonná a figyelmemet,
Amikor arra gondolok, hogyan lőttem hátba magam újból.
Mert a temérdek szóból, amit mondhattam volna,
Kitálaltam az összes fájdalmat, amit tőled kaptam,
De nem vettem észre,
Hogy ahelyett, hogy megszabadultam volna tőlük,
Fogtam, amit utáltam, és önmagam részévé tettem.
Soha nem tűnik el.
Soha nem tűnik el.
És most
Egy részemmé váltál,
Örökre itt leszel,
Egy részemmé váltál,
Örökre te leszel a félelmem.
Nem tudom elválasztani
Magamat attól, amit tettem.
Feladtam egy részemet,
Hagytam, hogy azzá váljak, aki te vagy.
Hallom a neved, az emlékek visszatérnek.
Emlékszem, amikor elkezdődött…
Látlak minden gondolatomban, és aztán
A gondolatokhoz lassan szavak társulnak,
És tudtam, ahogy elszöktek,
Hogy rájuk bízom magam.
És minden nap
Megbánom, hogy azokat a dolgokat mondtam,
Mert most már látom,
Hogy fogtam, amit utáltam, és önmagam részévé tettem.
Soha nem tűnik el.
Soha nem tűnik el.
És most
Egy részemmé váltál,
Örökre itt leszel,
Egy részemmé váltál,
Örökre te leszel a félelmem.
Nem tudom elválasztani
Magamat attól, amit tettem.
Feladtam egy részemet,
Hagytam, hogy azzá váljak, aki te vagy.
Soha nem tűnik el.
Soha nem tűnik el.
Soha nem tűnik el.
Soha nem tűnik el.
Tűnj innen!
Add vissza a teremet, menned kell!
Az emlékek rólad elzüllenek.
Eddig bent tartottam, de most tudatom veled.
Elengedtelek, szóval tűnj innen!
Add vissza a teremet, menned kell!
Az emlékek rólad elzüllenek.
Eddig bent tartottam, de most tudatom veled.
Elengedlek.
És most
Egy részemmé váltál,
Örökre itt leszel,
Egy részemmé váltál,
Örökre te leszel a félelmem.
Nem tudom elválasztani
Magamat attól, amit tettem.
Feladtam egy részemet,
Hagytam, hogy azzá váljak, aki te vagy.
Hagytam, hogy azzá váljak, aki te vagy.
Hagytam, hogy eltűnjek a rólad való gondolataimban.
Feladtam egy részemet,
Hagytam, hogy azzá váljak, aki te vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése